Bejelentés



Győrszentiván
Csak összefogás kell !

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.












Keresés a honlapon



Linkek

Történet

Győrszentiván története

Győrszentiván a Duna medence szívében, Győr-Moson-Sopron megyében található. A megye legnagyobb települése volt 1970. 07. 01-ig, amikor Győr városához csatolták és Győr VIII. kerületi besorolást kapott. Területe 13286 kateszteri hold, felszíne sík, szántóföldi-, szőlő-, és gyümölcstermesztés folyik. A korábban földműveléssel foglalkozó lakók közül ma már csak kb. 1 % foglalkozik mezőgazdasággal ill. állattenyésztéssel. A lakosság inkább az iparban, kereskedelemben keresi megélhetését.

Emlékek, kőbe vésett maradványok, múzeumi leletek egész sora mutatja, hogy a község területén talán már az avar korban is lakott település lehetett. A római korból származó urna, több fibula, rézgyűrű azt bizonyítja, hogy rómaiak tartózkodtak ezen a vidéken.

Írásos dokumentumokkal csak 1244-től találkozhatunk. Oklevelekben Szentiván község régi neve „URUKANG” volt. 1244-ben Salamon, pannonhalmi főapát 95 ezüstért megvette Szentiván felét a dunai halászati joggal és halfogó tanyával együtt az Apor nemzetiségbeli Sándor feleségétől és fiaitól.

1529-ben a török közeledtének hírére Győr város példáját követve Szentiván lakosai is elhagyták községüket és csak 1647-ben népesült be ismét a település. Az 1531. évi porta összeírás a falut teljesen lakatlannak mondta, az 1575. évi összeírás meg sem emlékezett róla. A török korban állandó átvonuló helye a seregeknek. 1594-ben a Győrt ostromló török sereg táborozott a területen.

A XVI. sz. vége felé Szentiván-Gyukon egy kis erődöt emeltek, amiről Szentiván északi részét Andrásvárnak nevezték el. A földvárat valószínűleg Győr város építhette és tarisznyavárként használta a török harcok idején. Győr városa a várral együtt a területet is birtokba kívánta venni, de a pannonhalmi főapát ezt megakadályozta, s mivel Szentivánnak lakosai nem voltak az apátság bérbe adta, sőt el is zálogosította a területet, Bekaria Virgil győri kereskedőnek. A kereskedő halála után ismét a pannonhalmi apátság fennhatósága alá került a község.

Andrásvára mellé később felépítették a Szent Vendel kápolnát, melynek falai a XIX. sz. közepén még álltak.

A község 1647-ben nyert új lakosokat, a pannonhalmi főapát 1648-ban hat esztendeig tartó szabadsággal ruházta fel a települést. A törökök elfoglalták a dunántúli területeket és 1666-ban Szentiván lakosságára magas adót vetettek ki, aminek hatására a településen élők ismét el akarták hagyni a községet. Az elhelyezés érdekében összeírták a településen élőket. 1666-ban 104 lélek volt a faluban, 14 egészhelyes, 4 félhelyes és 9 zsellércsalád, akik református vallásúak voltak. A pannonhalmi főapát közbenjárására Musztafa székesfehérvári iszpaha enyhített a terheken és a falu lakói nem költöztek el. 1683-ban a felvonuló török sereg teljesen elpusztította Szentivánt és tizenhat évig pusztán állt a terület.

1699-ben Placid pannonhalmi főapát református horvátokat telepített a faluba, akiknek utódai ma is Szentivánon élnek, elmagyarosodva.

1706-ban sújtotta a községet az első árvíz és ebben az időben még a faluban rekedt kurucokról is gondoskodnia kellett a lakosságnak.

1712-től Szentiván lakossága áttért a katolikus vallásra. A XVIII. sz. elejéig Szentiván lakosai magyarok voltak, 1713-ban 81 magyar jobbágycsalád élt a településen, akikhez 1718-ban 10 jobbágycsaládot telepítettek, az áttelepülők anyanyelve horvát ill. német volt, a horvát határszélről ill. Kimléről jöttek a községbe.

A településen 1729-től vannak anyakönyvek. 1735-ben még csak sövényfalas, kis temploma volt a falunak, de 1740-ben elkezdték építeni az új kőtemplomot, amire 1760-ban tette fel a keresztet Getz Márius mester. A templom a falusi templomokat meghaladó nagyságú, szép barokk stílusban épült, fő oltárképét Climes G. festette 1785-ben.

Az 1768. évi úrbéri szabályozás 89 egész telket állapított meg Szentivánon. A talajminőséget, homokos volta miatt III. osztályba sorolta, 1 telekre 22 hold föld jutott. A telekállomány 111 gazda között került felosztásra. A telkes gazdákon kívül 19 házas és 45 házatlan zsellér élt a faluban. Az uraság évi jövedelme Szentiván után meghaladta az 5.000 Ft-ot.

1785. évi összeírás szerint 800-an éltek a községben, a lakosság túlnyomó része horvát és a magyarok közül is többen elhorvátosodtak, még nevüket is horvátosították.

Az 1801. évi összeírás szerint, már 1539 fő élt Szentivánon, az istentisztelet és az oktatás is horvát nyelven folyt, és mert a lakosok egy része Horvátországból származott, „Horvátszentivánként” is emlegették a települést.

1835-ben a fiatal generáció teljesen elmagyarosodott, az oktatás és az istentisztelet magyar nyelvű.
1853-ban felmerült a gondolat, hogy egy mindenki által látogatható könyvtárat hozzanak létre, amit Szkalka Kandid főtisztelendő bencés lelkipásztor és Molnár Vid Bertalan tábori lelkész címzetes kanonok szorgalmazott és anyagilag is támogatta a megvalósulását.

Ugyancsak 1853-ban több száz vasútépítő munkás érkezett Szentivánra, ami talán befolyásolta a szörnyű kolera járvány elterjedését. A súlyos betegségnek 49 férfi és 51 nő esett áldozatául.

1881. augusztus 25-én Molnár Vid Bertalan örökalapítványt hozott létre, egy Győrszentivánon létesítendő leányiskola alapítására, ami 1889-ben meg is épült két tanteremmel. A zárdában apácák vezetése alatt már óvoda is működött 180-210 gyermekkel. A település mindkét iskoláját (A fiú ill. a leányiskolát) a politikai község tartotta fenn és katolikus hitre nevelték a fiatalokat az intézményben.

A XX. sz. fordulópontja körül indult meg nagyobb ütemben a falu fejlődése, Győr város gyáriparának kiépülésével párhuzamosan. A település a felgyorsult fejlődés következtében elvesztette tiszta paraszti jellegét. A településen élők eredetileg földműveléssel foglalkoztak, nagyban űzték a juhtenyésztést, virágzott a méhészet és híresek voltak az olajpréselésről is, sőt 1818-tól folyamatosan tért hódított a szőlőművelés is. Az 1900-as években már a lakosság nagy része gyári munkás, a gyárba járás nagyon megváltoztatta a község képét és erkölcseit is. A régi viselet, mely az 1870-es, 1880-as években jellemezte a szentivániakat, teljesen eltűnt.

Élénk kulturális élet volt a faluban, aminek a II. világháború vetett véget.
A fiúk az 1903-ban alapított önálló, független alapszabállyal és BM jóváhagyással működő Iparos Ifjak Egyesületében tömörültek, a lányok pedig a Maria Kongregáció, illetve a Dolgozó Lányok Egyesületében élték az ifjúsági életet. A fiatalok Színjátszó körben, Ének- és Zeneegyletben, a falu zenekarában tevékenykedtek, rendezvényeket, bálokat szerveztek a falu lakossága számára.

1908. körül kezdődtek az építkezések a falu északi részén, amit felgyorsított a földreform is, s létrejött az új falurész, Szentistvántelep.

1929-ben már 1600 fő élt Szentistvántelepen és a terjeszkedés nem állt meg, egyre újabb utcák épültek be, mert Győrszentiván népessége rohamosan növekedett.

A természetes szaporodás és a bevándorlás eredményeként 1900-tól 1959-ig 3200 főről 7200 főre növekedett a lélekszám a községben.

1945. őszén a 6 elemit végzett, továbbtanulni vágyó fiatalok részére előkészítő tanfolyamot szerveztek, ahol hetente kétszer tartottak színvonalas, kötetlen előadásokat a 115 érdeklődőnek.

1945-ben nagyon kis létszámmal megalakult a MADISZ Szentiváni Szervezete, vezetésére először az ifjúsági szervezetek egyházi vezetőjét bízták meg. A MADISZ járási vezetésének hatására önszerveződéssel ill. a járás szervezésében két egyesület jött létre, az Ifjúsági Egyesület és a MADISZ. A két egyesületben lévők között ellentétek és rivalizálás alakult ki. A településen működő pártok törekedtek a két szervezet egyesítésére, de a politikai tárgyalások hatására egyesült szervezet rövid időn belül ismét külön vált, falusi illetve telepi szervezetté.

A rivalizálásnak köszönhetően mindkét ifjúsági szervezet nagy erővel küzdött a minél magasabb szintű eredmény eléréséért, amit sok éjszakába nyúló próbával, színdarabok betanulásával értek el. A faluban és a telepen is, sőt más községekben is tartottak előadásokat nagy sikerrel.

1949. őszén megalakult a tsz, először 12 tagja volt, akik egyre több családot nyertek meg a közös gazdálkodásnak. 1956-ban már a jól működő szövetkezetek közé tartozott és az évek során szocialista nagyüzemmé alakult a nagyüzemi gazdálkodás. Egyre több embert foglalkoztatott, 1969-ben 516 fő volt a tagok száma és nagy hatással volt a faluban élők életére.

1970. július 1-én Győrszentiván nagyközséget Győr városához csatolták és a településen működő Községi Tanács alkalmazotti létszámának csökkentésével, hatáskörök elvonásával kirendeltséget hoztak létre.
A város, a lakosság anyagi hozzájárulásával fokozatosan közművesítette a településrészt, először vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz- és szennyvízcsatorna hálózatot építettek ki. Önerős beruházásként a település legtöbb lakásában kiépítették a kábeltelevíziós rendszert is.

199l. december l-jén lakossági kezdeményezésre a településrészen részönkormányzatot hoztak létre, melynek véleményezési, javaslattételi joga van, amivel befolyásolhatja Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének döntéseit.

A Győrszentiváni Településrészi Önkormányzat 13 helyi képviselő közreműködésével látja el feladatát.

A településrész az iparilag fejlett Győr Megyei Jogú Város VIII. Kerülete, ami nagymértékben meghatározza a településen élők gazdasági tevékenységét. Győr-Szentiván kedvező fekvése, jó megközelítési lehetősége felkeltette a letelepedni kívánó ipari nagyvállalkozók figyelmét. A nagy érdeklődés hatására 1989-ben Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy Győrszentiván déli részén 36 hektár területet megvásárol, és biztosítja az Ipari Park létrehozásához szükséges feltételeket. Napjaikban az Ipari Park területe 125 hektárra növekedett, ahol 10-12 nagyvállalat üzemeiben több ezer embert foglalkoztatnak. Győr-Szentiván aktív korú lakosságának 80 %-a ipari vállalatoknál, 10 %-a kereskedelemben vállal munkát. Mezőgazdasági tevékenységet körülbelül 1 % végez a településen. Győr-Szentivánon minimálisra csökkent a munkanélküliség.

Látnivalók

Győr-Szentivánra még ma is jellemző a laza beépítés, a falusias jelleg. A régi nagyközségi látkép megváltozott, megszűntek a nagy gazdasági udvarok, csökkennek az építési telekméretek.

Római Katolikus Templom
1737-1743-ig épült, barokk stílusban, tornya 36 méter magas, melyre a kereszt 1760-ban került fel. Főoltárképét 1785-ben Climes G. festette, a keresztút képeit 1889-ben Deiller József bécsi festő műhelyében készítették. 1889-ben végezték el a templom restaurálását, és ebben az évben helyezték el Mauracher József által készített orgonát is. Az 1944-es légitámadás sértetlenül hagyta a templomot, s ma is eredeti szépségében látható a műemlék jellegű barokk templom.

„Kincses ház”, Ősi út 22.
1996. június 23-án avatták fel az 1852-ben épült régi nádtetős, vályogból készült parasztházat, mint Kincses házat. A régi tervek alapján restaurált, bővített épület 6 szobából, egy pitvarból és nyitott konyhából áll. Az udvaron régi kemence és szín található. A tájházban régi népviseleti, berendezési és használati tárgyak kerültek elhelyezésre, a színben mezőgazdasági illetve kézműves eszközök tekinthetők meg.

Egészségház, Körtér 79.
Az 1913-ban épült házat özv. Szüsz Gézáné adományozta a községnek 1959-ben azzal a kéréssel, hogy egészségházként működjön tovább. 1999-ben teljes felújítást végeztek az épületen, négy európai szintű orvosi rendelőt és védőnői fogadószobát alakítottak ki. A szomszédos ingatlan megvásárlásával lehetőség nyílt parkoló és színvonalas park kialakítására is.

Kossuth Lajos Művelődési Ház, Déryné út 50.
A II. világháborút követő években épült kétszintes épület eredetileg községházként, majd, mint óvoda működött, később művelődési háznak, könyvtárnak és tanácsi kirendeltségnek adott otthont. 1990. óta művelődési ház és a Polgármesteri Hivatal Kirendeltsége működik az épületben.

Vasútállomás, Vasútsor
Ma is eredeti állapotában látható az 1916-ban osztrák típusterv alapján készült épület. Az évek során szükségessé vált tatarozások és aluljáró építésénél figyelembe vették a műemlék jelleg megtartását is.

Váci Mihály Általános Iskola, Váci M. út 1-3.

Az intézet elődjét a Pannonhalmi Bencés Rend építette fel, működési költségét 1889. szeptember 29-től, Molnár Vid Bertalan ny. tábori lelkész, mantuai Címzetes kanonok adományából biztosították. Az iskolában az Isteni Szeretet Lányai, apácák tanítottak. Így a lányok oktatása megkezdődhetett. 1948-tól állami iskolaként működik.

Milleniumi emlékpark, Egysori út – Ezerjó út kereszteződése

A győrszentiváni emlékparkban helyezték el a Milleniumi kettős keresztet és emlékoszlopot. Az elültetett fákban rejtett jelképet találunk az ezer éves magyar múltról, a hét tölgyfa a hét vezér alakját idézi. Az emlékpark látványtervét Karli László, az emlék-keresztet Vollai István faragó készítette.

Móricz Zsigmond Általános Iskola, Vajda J. út 17.
A település népességének növekedése szükségessé tette az új iskola építését. 1960-ban adták át a lapos tetős, kétszintes, új stílusban épült iskolát.

Kőkereszt, Váci M. út 5.
Isten dicsőségére emeltette Szalai Pál és Szalai Pálné született Latinovics Málvin 1911-ben. A Római Katolikus Templom előtt áll a kovácsoltvas kerettel körülvett kőkereszt, lábánál aranyozott Szűz Mária szobor van.

Nepomuki Szt. János szobor, Lehár F. út- Körtér kereszteződése.

A két utca találkozásánál lévő szobor négyzetes rózsaszínű márvány- és működő hasábra helyezett henger tetején áll. Az 1920-as évek végén állították fel.

A megrongálódott szobrot restaurálták és 1995. május 16-án visszahelyezték.

Hősi emlékmű, Déryné út 39.
A győrszentiváni Hősök szobra egy egész alakos katona kőépítményen, az építmény tetején turulmadár, az emlékművet kovácsoltvas kerítés fogja közre. A község lakóinak közadományából 1924-ben állították az I. Világháborúban meghalt 129 hősi halott emlékére. Az emlékmű Istók János tervei alapján készült. 1994-ben a Szentiváni Részönkormányzat felújítatta az emlékművet, és márványtáblán elhelyezték a II. Világháború áldozatainak névsorát is.

Pápai kereszt, Ipari Park
A pápai mise emlékét idézi a négylábú, fehér vastraverzre rögzített kereszt, alatta márványtömb, melynek simára csiszolt tetején, acéltáblán olvasható a szöveg, 1997. május 28-án avatták fel. Az 1996-os szentmisén 160 000 ember vett részt.

Lőtéri erdő, Sugár út és az Audi közötti terület
A lőtéri erdő – Hecsei erdő - és a mellette lévő gyepterületek természetközeli állapotú, számos növény és állat élőhelyéül szolgál. Az erdő egyes foltjaiban ligetes szürke nyaras pusztai tölgyesek találhatók, ezek a foltok szépen megőrizték a táj egykori képét. A pusztai tölgyesek aljnövényzete több védett növényt rejt. Az erdőtől keletre és északkeletre elterülő nyílt, évelő mészkedvelő homokpusztagyepek és homoki sztyepprétek, mint fokozottan védendő növénytársulások egyedülálló természeti értéket képviselnek.

Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?



Nesztor Tamás [ 2015-04-02 16:35 ]

1959-60-ban koptattam az iskola padjait ezer szép emlék fűz Cserókiához, Gurgonyhoz, Ács tóhoz, a Cigány-Laposhoz....rengeteg barát,élmény a Makkos család, Ipolyi Albin, Kulacs tanár úr,nagymamám "Ilus"néni és még sokan mások..Schillinger, Spaits Dodi, a Rotterek, Haszonicsék...Gazdag boltos úr stb stb



Vaderna Margit [ 2014-01-26 17:20 ]

A Milleniumi Emlékpark és a Kincsesház létrejötte elsődlegesen Cserhalmi Józsefnek az érdeme. Ő volt az ötletadó, a kivitelezéshez anyagi forrást szerző és a megvalósítását szervező elkötelezett lokálpatrióta. 1990-tól 1998-ig volt önkormányzati képviselő.

A jelenleg folyamatban levő " Keleti elkerülő út" építése, az AUDI terjeszkedése sajnos nem kíméli a természeti értékeinket, a több száz éves kocsányos tölgyeket, de már a lakosság egészségét is veszélyezteti a feni kettő és az Ipari Park terjeszkedése.



Tamasics Hajnalka [ 2013-02-01 18:20 ]

Szeretném a családfámat megtudni.Szeretnék segitséget kérni.


Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Hírek


Szavazás







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!